Hormontérkép

A hormonok testünkön belül különböző pontokon termelődnek. Hírvivőként dolgoznak szervezetünk autópálya szerű hálózatában a véráramon keresztül, eljutnak mindenhová, ahol utasításokat adnak a sejteknek, hogy pontosan mit kell tenniük.

Miután küldetésük teljesült, már nincs rájuk szükség, ezért a bélrendszerben és a májban lebontásra, kiválasztásra kerülnek. Fogyás szempontjából a hormonegyensúly különösen fontos és több száz hormonunk közül néhány jelentős magyarázatot ad arra, miért nehezített a fogyás vagy épp miért vagyunk teljesen egészségesek.

A hormonháztartás dominó elv szerint működik. Ha valami elromlik, akkor máshol is problémát okoz(hat), ezért fontos minden egyensúlytalanságot helyére tenni. A test pontosan tudja, hogyan érheti el az egyensúlyt, hiszen mindig a túlélésre játszik és számára az az ideális, ha minden a helyén van. Minden pillanatban történik valami, ami miatt akármikor felborulhat az egyensúly, a következő pillanatban pedig már dolgozik is nagyon sok hormon, hogy ezt helyre tudja állítani. Ha bármilyen vészhelyzet áll fenn, a szervezet extra energiához jut, hogy megbirkózhassunk a feladattal, így tudunk veszély esetén gyorsan futni, ha melegünk van, ezért izzadunk és ha bármilyen étel illatát érezzük, ezért termelődik nyál a szájban.  

Ezek  egészséges  egyensúlytalanságok.  A  test  reagál  és  ismét  egyensúly  lesz.  A probléma akkor kezdődik szervezetünkön belül, ha az aktív hormonokból sokáig van túl sok vagy túl kevés a testünkben, mert ez egészségtelen állapot. A test úgy próbálja ezt megelőzni, hogy megfelelő mennyiségű aktív hormont termeljen, másrészt lebontja, kiválasztja a szükségtelen hormonokat. Ha viszont hosszabb ideig van jelen egy-egy aktív hormon, akkor már fennáll a nem egészséges egyensúlytalanság. Amikor azt mondjuk, hogy túl sokáig van jelen egy hormon, akkor a szervezet többféle módon igyekszik ezt ellensúlyozni. Többet bont le az adott hormonból, átalakítja azt másik hormonná, a hormonok egy részét likvidálja vagy érzéketlenné teszi a sejteket a hormon hatása iránt, hogy több kárt már ne tudjon okozni. Ezért igaz az, hogy ha egy hormon működése felborul, bizonyosan magával ránt még néhányat. A hormonok előállítása mellett a lebontásuk és eltávolításuk is ugyanolyan fontos. Ebben a folyamatban rengeteg hibafaktor léphet fel. Szervezetünk mindent megtesz, hogy a dolgát végzett hormonokat kiválassza, de ha ez nem sikerül, akkor ezeket egy ideiglenes raktárba csoportosítja elkerülve a még nagyobb bajt.

Ördögi kör

A hízás és nehezített fogyás oka tökéletesen levezethető hormonjaink működésének megértésével. A hormonok dolgoznak a testünkön belül, akkor lépnek működésbe, amikor reakciót kapnak és feladatot kell teljesíteniük.

Az inzulin nevű hormon például akkor indul útra, amikor a vérbe cukor (glükóz) kerül, amelyet el kell juttasson a sejtekhez. Az inzulin feladata az, hogy a sejtek képesek legyenek felvenni a cukrot. Ha az inzulinnak túl sokat kell dolgoznia, a sejtek egy idő után érzéketlenné válnak rá és képtelenek lesznek felvenni a cukrot. Ezt hívjuk inzulinrezisztenciának, amely elindít egy sor másik problémát is. A folyamat viszont visszafordítható és újra elérhetjük, hogy a sejtek érzékeljék az inzulin működését.

Ha a testünk túl keveset termel valamiből, akkor más hormonok is tudják helyettesíteni. A hormonokat termelő szervek is képesek egymás munkáját ellátni. Amellett, hogy előállít a szervezet hormonokat, a felesleget le is kell bontsa vagy el kell raktározza. Ki gondolná, de sajnos így van, a zsírszövet az egyik legbiztonságosabb tároló hely, kifejezetten a sok ösztrogénnek. A túl sok ösztrogén pedig igencsak súlyos problémákat tud okozni, ezért igyekszik a szervezet a felesleget belőle eltárolni a zsírsejtekben. Minél több az ösztrogén, annál többet kell inaktívvá tenni, tehát sok helyre van szükség. Erre megoldás az, hogy a meglévő zsírsejtek megduzzadnak, de a testünk önkényesen úgy is dönthet, hogy inkább új zsírsejteket gyárt. Na ebből születik az a súlyfelesleg, amit iszonyatosan nehéz leadni.

A hormonzavar általában több hormon együttes tévútját jelenti. Ha például túl sok az inzulin a vérben, a melatonin nevű alvás hormon is hiányos lehet. Ettől nem tudunk jól aludni. Ha túl kevés a melatonin, akkor reggelre kevés kortizol termelődik, ami miatt egész nap fáradtság érzet gyötör bennünket. A melatonin hatással van a leptinre is, amelynek az lenne a feladata, hogy a telítettségünket jelezze. Ha pedig túl kevés a kortizol és a leptin, akkor máris veszélybe kerül a fogyókúrában mindig fontos kitartásunk, mert egész nap csak olyan ételekre fogunk vágyni, amelyektől gyors energiát nyerhet a szervezet, pld: édességek. Ha sok édességet veszünk magunkhoz, még több inzulin termelődik és máris újra odajutunk, hogy a túl sok inzulin kevés melatoninhoz vezet.

A kör újra és újra ismétlődik ezáltal.

Az utam során szerzett tapasztalataimat és egyetemi illetve felnőttképzései területen megtanult tudásomat életmódprogramomba ágyaztam, így komplexen tudok segíteni elméleti és gyakorlati elemekkel.